Karneválok világszerte

A világon mindenhol létezik a farsang hagyománya, egyes országokban azonban élénkebben élnek a szokások, és a kíváncsi érdeklődés, a turizmus csak gerjeszti a hagyományok őrzését, ápolását. Nem véletlen tehát, hogy napjainkban épp oly divatos szokás karneválra menni, mint ahogyan a múlt évszázadokban is az volt.

Legismertebb karneválok

Viareggioi karnevál
Velencei karnevál
Riói karnevál
Nizzai karnevál
Kölni karnevál
Kanári szigeteki karnevál

A karnevál eredete

A carnevale szó a carne, vagyis hús szóból vezethető le, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom húshagyókeddet jelölte. A "carne vale" jelentése: ég veled hús. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, csirke) fogyott.

A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása is ismeretes, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez az ún. kis Dionüszia, a falvakban december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekből alakult ki később az athéni vígjáték. Ezeket az ünnepeket főleg a falvakban tartották. (Az úgynevezett nagy Dionüszosz ünnepek tavaszra estek, ilyenkor, március-áprilisban az új bort, a szőlő új virágzását ünnepelték elsősorban a városokban. Ezen ünnepeken drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlődés során kialakult az athéni tragédia.)

A középkorban is tovább éltek ezek az álarcos, állatjelmezes felvonulások. A reneszánsz Firenzében az álarcosbálok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója, Lorenzo il Magnifico volt. A mai napig őrzi ezt a hagyományt a velencei karnevál, amely külföldről is nagyon sok látogatót vonz.